A reguláris magyar katonaság gyökerei a forradalmi XIX. századig nyúlnak vissza. 1848 májusában, Batthyányi Lajos miniszterelnök utasítására felszereltek 10 gyalogos zászlóaljt, ezzel megalakult a Nemzeti Őrsereg. Feladata a magyar állam védelme a külső- és belső fegyveres agressziók ellen. Kossuth közbenjárására 200 ezer újonccal és 42 millió forinttal tovább fejlesztik Honvédségünket, így az oroszok betöréséig könnyű szerrel fel tudtuk venni a kesztyűt a császári csapatokkal szemben.
A forradalom leverése és a kiegyezés között önálló, nemzeti hadsereggel nem rendelkezett a magyarság. Ezt követően megindul a közös, osztrák-magyar sereg felállítás. Az erősödő európai fegyverkezés hatására nagy volumenű fejlesztéseket hajtanak végre a "K und K" seregeiben. Az I. világháború borzalmai nem kímélték csapatainkat. Hatalmas emberáldozatokat szenvedtünk az orosz és olasz fronton.
A trianoni békediktátum értelmében a még megmaradt csapatokat le kellett szerelni, s félve a bosszútól, a győztesek minden tekintetben korlátozták katonaságunkat. Az ezt követő éveket honvéd körökben a "nagy bújtatások" időszakának nevezik, hiszen vezető tisztjeink mindent megtettek, hogy mentsék ami menthető. Szerencsére a bürokrácia már akkor sem működött tökéletesen. Így lettek a vadászgépekből permetező repülők, a tankokból traktorok, a puskákból raktározott szerszámok.
A Horthy-korszak a legtöbb ellentmondás ellenére, hatalmas fellendülést hozott a magyar hadiipar s a Magyar Királyi Honvédség számára. Neves gyárainkból sorra gurultak ki a harckocsik, zúgtak fel a repülőgépek csillagmotorjai, s újra régi fényében díszelgett a magyar katona becsülete. Sajnos a történelem viharai ezúttal sem kíméltek minket, mert a kezdeti sikerek után, a doni katasztrófa hatalmas érvágás volt az ország számára.
A szovjet megszállás után katonaságunk új neve a Magyar Néphadsereg, amit a Vörös hadsereg mintájára, annak szolgálóleányává minősítve üzemeltettek. Ez a hadsereg bár nevében magyar, mégis külső érdekeket szolgált. Ez vezetett oda, hogy '56-ban számos tiszt a ruszkik ellen fordult.
A rendszerváltás szelei a katonaságnál is érezhetők volt. Az állomány számát 20%-al csökkentették. A Varsói szerződés felbomlásával rövid úton a NATO-hoz került a már nevében is Magyar Honvédség. Napjainkban már csak önkéntes katonaság működik. Állományát szerződéses és hivatásos katonák, valamint köztisztviselők alkotják.
Cikksorozatunk következő részében a Magyar Honvédség jelenéről olvashat.
